A kuttyogatás szerepét a harcsa horgászatában nehéz meghatározni, annyi bizonyos, hogy működik, és a mai napig erdményes horgászmódszer.

A kuttyogató a halászok ősi eszköze, több formája ismeretes és tulajdonképpen ugyanazt a szerepet tölti be, mint a vadászok hívókürtje.

A kuttyogatás nem könnyű mesterség, sokat kell gyakorolni a szerszám használatát, míg a megfelelő hangot kicsaljuk. A kuttyogató hang akkor jó, amikor leginkább hasonlít az üvegből hirtelen kirántott dugó pukkanásához. A kuttyogatás erős fizikumot és kitartást igényel. Olyan helyen érdemes hívni a harcsát, ahol rablását előzőleg többször megfigyeltük, vagy a víz adottságai olyanok - mély, tuskós, forgós -, hogy feltételezhető a harcsa jelenléte. Kuttyogatni csak csónakból lehet. A folyóvíz megkönnyíti a dolgot, mert ebben az esetben a ladikot a víz folyásával vitetjük a harcsák remélt tartózkodási helye felé. A kuttyogatóval, amely a horgász jobb kezében van, kis szünetekkel ütemesen ütjük a vizet. A kuttyogatót nem szabad mereven fogni, hanem lazán előrenyújtott karral, félkörívben kell a víz alatt 15-20 cm-re hátra lendíteni, fokozatosan gyorsuló mozdulattal. A leggyorsabb a befejező rész, amelynek lendületét nem a kar, hanem a csukló adja meg. A hang az utolsó periódusnál jön létrte, ekkor kapjuk a kuttyogó hangot, tehát eleve rossz a művelet, ha a hang a kuttyogató vízbe érésekor keletkezik.
 

Többféle elmélet van a kuttyogató harcsára gyakorolt hatásáról: egyesek szerint a kuttyogató a 'lakmározó' harcsák hangját idézi és ezért a többi is vadászatra indul. Mások szerint csupán idegesíti és támadásra ingerli. A halászok a kuttyogató hangját a harcsa böfögésével azonosítják, míg mások azt a szívó hangot vélik felfedezni a kuttyogatásnál, amely akkor keletkezik, amikor a harcsa beszívja hirtelen kitáruló szájjal az áldozatát.

Megfigyelések szerint a kutyogató hangja a víz alatt mélyebb, mint a felszínen. Rezgésszáma 200 Hz körül mozog, azaz másodpercenként 200 rezgést kelt a kuttyogató. A hang mélysége nagyon hasonlít az orgona sípjainak mély zengésére. A víz fölött - a ladikban kuttyogatva - többszörösen magasabb hangot hallunk és az alaphang szinte elvész a kuttyogatást kísérő többi csobogó hangban.
Ha figyelembe vesszük, hogy például +25 °C fokos vízben a hang másodpercenként 1497 métert tesz meg, könnyen megállapíthatjuk, hogy gyorsan éri el még a mély vizek fenekét is és onnan megtörve és átalakulva minden irányban továbbterjed. Tehát a kuttyogató kemény hangja valósággal ütésként érheti a halat. A harcsa reagálásának a titkát viszont még ez sem fedi fel.
 

forrás:
Kácsor László: Horgászösvényeken