Busa veszély a Nagy-tavaknál

 

Egy darab ázsiai ezüstponty, vagyis magyarul busa miatt tört ki pánik az amerikai környezetvédők, és az évi 7 milliárd dolláros forgalmúra becsült halászati és sporthorgászati ipar képviselői között.

 

 

 

 

 

 

 

 

A halat a chicagói Calumet-tóban fogták ami közvetlen összeköttetésben van a Michigan-tóval, és azon keresztül az öt tóból (Felső-, Michigan-, Huron-, Erie- és Ontario-tó) álló rendszerrel, ami bő két Magyarországnyi területével a világ legnagyobb édesvizű tórendszere.

Amerikában is tudják, hogy a busa invazív faj, rettenetesen sokat eszik, és félelmetes ütemben szaporodik. Egy kifejlett példány a testtömege 20 százalékának megfelelő mennyiséget eszik meg naponta planktonból, és évente többször szaporodnak.

Attól tartanak, hogy ha a busa bejut a táplálékban bővelkedő Nagy-tavakba, ott akár pár év alatt katasztrofális állapotokat idézne elő pusztán azzal, hogy egyszerűen eleszi a többi faj elől a tápláléklánc legalján levő planktont és algákat. Erre több példát mutattak már: az Illinois folyóban például egyes szakaszokon az élővilág teljes biomasszájának            95 százalékát a féktelenül elszaporodott, és minden más fajt kiszorított ezüstpontyok teszik ki.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az északkelet-ázsiai eredetű halat a hetvenes években telepítették be Amerikába, hogy a Mexikói-öböl harcsafarmjait megtisztítsa az elburjánzó algától. A hal aztán a Mississipin felfelé úszva lassan elterjedt az USA édesvizeiben, és most eljutott Chicagóig. A faj egyedei 20-25 kilósra, és akár egy méteresre is megnőnek, de beszámoltak már 50 kiló körüli példányokról is. Több helyen repülő pontynak is nevezik őket, mert akár két-három méter magasra is ki tudnak ugrani a vízből. Mivel erre különösen akkor hajlamos, ha megijesztik, az utóbbi években sok balesetet okoztak a propellerek által felzavart, a vízből tucatszám kiugráló, motorcsónakoknak és jetskiknek ütköző halak.

Forrás: Index.hu