Az idei nyár sajnos nem a horgászatról szólt, Gyúrón sem voltam sokszor, gondoltam egy szezonzáró pecát meg kellene még ejteni a rossz idő beállta előtt. Hidegek a reggelek, nem is indultam korán, volt vagy 11 óra mire a vízhez értem. A halőr nem sok jóval kecsegtetett: nem igazán eszik a ponty.

A tavon  csak öten horgásztak, de senkinél nem volt még hal. Csontit sajnos nem vittem magammal, így csak csemkukkal tudtam csalizni. Délig volt egy kapáskezdemény, de be sem vágtam, igazából semmi említésre méltó nem történt. A nap még délben sem tudta áttörni a párás ködöt, igazi csukázó idő volt.

Fél egy körül aztán behajlott a picker, ült a bevágás, pár perc múlva megmerítettem az első potykát. Visszadobtam, és elégedetten ültem a székembe, de pár perc elteltével a másik boton egy maszatoló dévérszerű kapásba nyúltam bele, meglepetésemre pontyot akasztottam . Ez a hal is gyorsan szákba került.

Persze visszadobtam még, de egy óra körül szedelőzködni kezdtem. Bár nem volt túl eseménydús a nap, szezonzárónak jó kis peca volt. Délután otthon felpucoltam a két potyeszt és rittyentettem egy jó kis halászlét.