Majdnem süllő

Alig fogtam idén valamire való halat. Süllőt meg talán nem is. Lement a nyári zöldár a Dunán, a víz szépen visszahúzódott, gondoltam kibringázok a Duna partra. Hátha...

Még délután elindultam, gondoltam csukázok egyet az esti süllő-idő előtt. A régi téglagyárnál kezdtem a szemlélődést, a biztonsági őr szerint tegnap rabolt ott egy óriás balin vagy egy órán keresztül. Most persze nem volt ott.

A régi strandnál folytattam a portyát, támolygó kanalat tettem fel, eléje pedig dótelőkét.  Gyorsan fogtam is két 'kaszakövet', mentek is vissza a kiscsukák.  Az öböl belsejében komoly rablások voltak, többen is pergettekon azon a részen. Láthatóan balinok voltak a rablók, óriási fröcsköléssel hajtották a küszöket. Azonban a villantóra oda se néztek.

Gyorsan én is összeállítottam egy balinólom-legyes szereléket, de az sem hozott sikert. A horgász kollégák egymást tullicitálva kiabáltak, hogy húúúúbammmeg ez mekkora volt, de kapást senkinek sem sikerült elérni. Amúgy sem kedvelem a balinokat, így hagytam a társaságot.

A süllős helyen nagy csend volt és nyugalom. A nyugalom a vízre értendő, és az nem jó előjel. A parton azért volt élet: kutyasétáltatók, szerelmespárok, ezmegaz. Kivártam a sötétedést, aztán elkezdtem dobálni. Semmi.

Próbáltam mélyebben - sekélyebben járó csalikat, kisebbeket, nagyobbakat, de semmi. A saját gyártmányúakat is bevetettem, de a víz süket volt. Ilyenkor azért mindig jön az emberben a kisördög: bezzeg az ügyesebb horgászkollégák csak fogogatják a szép halakat, igaz, hogy csónakból, meg igaz, hogy tényleg ügyesek, meg, hogy többet is horgásznak ...  de, hát én meg csak nem fogok.

Így keseregtem, és eldöntöttem, feladom, hazamegyek. Azért még utolsó dobásra feltettem egy gumikukacot, vagyis twistert. Ez ugye a legegyszerűbb és legolcsóbb műcsali, vezetéséhez sem kell nagy tudomány.  Egy pirosat találtam a doboz alján, sohasem látott még hakat, lehet vizet sem. Bedobtam és lassan kezdtem bevontatni. Félúton járhatott a csali amikor egy jó odaütős kapás, bevágok, megvan. Mindjárt fel is jött a víztetőre, harcolt a folyásban rendesen. Örültem, végre megvan egy jobb süllő. Fárasztáshoz nem szoktam fejlámpát kapcsolni, de valahogy a vízből ki-ki bukkanó fejformája nem volt túl süllős. És a fejét sem rázta, mintahogy az egy inteligens süllőtől elvárható lenne. Ellenben fröcskölt rendesen.

Sikerült a kövek közé húznom, és akkor már egyértelműen látszott: ez egy szép balin.

Kicsit még ellenkezett, de sikerült kézzel kiemelnem.

 

Örültem, persze, hogy örültem, a halat szűk hármasra saccoltam,  de hát kérem szépen, én süllőt szerettem volna fogni... Vagy egy jobb csukát délután.  Vagy most is beeshetett volna egy szebb harcsa is. Sötétben. De pont egy balin?

Nem könnyű dolog a horgászat. Szerinted?