Egerszalók

Egerszalókon voltunk. Szép az új fürdő. Szép de amolyan túl műanyag. Bezzeg a régi, pár évvel ezelőtti. Amikor még ereszcsatornán folyt a melegvíz.... az volt az igazi. 

Előbányásztam pár régi képet:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Ilyeneket lehetett dagonyázni.... aztán volt még körmedence is...

 

 

 

 

 

Európában egyedülálló Egerszalóki Hőforrás Eger városától 7 km-re, Budapesttől pedig 120 km-re található. 


 A település azóta vált ismertté, amióta 1961-ben kőolaj és földgáz után kutatva végeztek itt fúrásokat.

A víz nagy mélységből, mesterséges forrásból ered. A geológusok kőolajat, földgázt kerestek, de a gazdag hasznot jelentő kincsek helyett oldott ásványokban gazdag melegvíz tört föl a mélyből.
Két fúrást mélyítettek a területen. Az elsőt 1961-ben, 402-405 méter mélyre, ahonnan az eocén kor mészmárga repedéséből 65,5°C hőmérsékletű víz tör föl, melynek vízhozama nyugalmi állapotban 400 l/p. A második fúrás 1987-ben történt. Azóta ebből 68,0°C-os termálvíz juthat a felszínre.
Mindkét kút szabad kifolyású, azaz vízszivattyúzás nélkül, nagy mélységből, a Föld belsejében lévő nyomás hatására ömlik a felszínre. A kitermelt víz 18-20 000 éves.

A forró vízből kiváló sók folyamatosan építik a csipkézett, fehér mésztufa képződményeket. Az évek során a sódomb egyedülálló jellemzői miatt a környék szimbólumává vált.

A föld mélyén lévő szénsavas vizek rengeteg kálciumkarbonátot képesek feloldani. Amikor a víz, forrásként kitör a szabadba, a levegőn elveszti szénsavtartalmának jó részét. Ennek következtében a mészásványok túltelítetté válnak, tehát mészkőkristályok kezdenek kiválni a vízből. A patak vizéből, minden akadály leküzdésekor további széndioxid mennyiségek szabadulnak fel, s ezzel egyidejűleg a mész is kiválik. A kivált mész idővel gátakká magasodik, míg végül kialakulnak az egymáshoz kisebb vízesésekkel kapcsolódó csodálatos fehér teraszok.

A fenyőerdővel övezett sódomb gyönyörű látványt nyújt a  látogatók számára. A víz gyógyhatását és a völgy értékeit először az itt élők ismerték fel és használták ki, hamarosan azonban a forrás, a sódomb és környezetének híre szájhagyomány útján szélesebb körben is elterjedt.