A víz nagy úr

 

 
A Duna majdnem minden évben kilép medréből és elterül az ártéren. Van hogy az ártér sem elég neki. Ha télen a vízgyűjtőjéhez tartozó hegyekben sok hó esett és ehhez még tavaszi esők is társulnak szinte bizonyos az árvíz.

A Wikipédia szerint az árvíz egy folyóvíz vízszintjének olyan mértékű emelkedése, amikor az medréből kilép. Fontos megkülönböztetni az áradástól, amikor a vízszint ugyan megemelkedik, de a mederből nem lép ki a víz. Az árvíz nem jelent feltétlenül katasztrófahelyzetet.

Az árvizek három nagy csoportja, a jégtorlódásból adódó jeges árvíz (ilyen volt például az 1838-as pesti ár), az egyszerre olvadó hótömegből keletkező tavaszi árvíz (ez okozott a Duna felső szakaszán 150 éve nem látott vízszintet 2006 márciusában), illetve a nagy tavaszi, vagy nyári esőzésekből keletkező zöldár.

Idén megint volt egy kisebb árhullám Budapestnél 716 cm-rel tetőzött a Duna. Bezdánnál a Baracskaiban az ártéren épültek a víkendházak. A miénkben úgy 60 cm víz lehetett.

Hétvégén már apadt a Duna, az úton és az alacsonyabb részeken még folydogált a víz, ellenben a bungalóban már nem volt, csak a sarat hagyta maga után. Gyalogosan mentünk be, gumipapucsban.

 

A legmélyebb részeken sem ért combközépig, és nem is volt túl hideg. Ellenben sár volt bőven mindenütt.  A házban még nem száradt meg az iszap, jópár vödör víz kellett míg rendet tettünk.