Halászat - horgászat
Mindig megbotránkozom amikor a halászat és a horgászat fogalmát szinonímaként kezelik.
Még a vikipédia is ezt állítja:
"Élelemszerzés mellett a halászat a szabadidő eltöltésének is egyik módja."
Szerintem a halászat mesterség: halász szerszámokkal étkezési célra történő halfogás, míg a horgászat egy szabadidő sport tevékenység, amikor a horgász a hatályos horgász szabályok szerint (bottal, horoggal) próbál halat zsákmányolni.
A halászat az emberiség legősibb foglalkozásai közé tartozik.
A magyar halászat múltja népünk eredetéig, az őshazáig nyúlik vissza. Számos régészeti emlék, nyelvészeti és összehasonlító néprajzi kutatás bizonyítja, hogy a legősibb halászati eszközök és módszerek még a finnugor őshazából valók. Fennmaradásukban és az új hazában való alkalmazkodásukban elsődleges szerepet játszott, hogy ezek a halászati eszközök és módszerek az itteni viszonyok között is beváltak.
A középkori Magyarországon már valódi halgazdálkodás folyt. Ez nemcsak a halak megfogására, feldolgozására, áruként való értékesítésére terjedt ki, hanem ennek előfeltételére a vízhasználatra, a víztulajdonlásra, a halgazdálkodás jogi kereteire. Valódi birtokviszonyok alakultak ki részben a királyok tulajdonában, részben a kolostorok. apátságok körzetében és a földbirtokosok kezében.
Ekkor már foglalkozásszerűén megjelentek a halászok. Ebben az időben a halászat már a halászok feladata lett; jobbágy halászok, szabad halászok (részesek, árendás halászok), majd a XVII. század végétől, - már néhány halászcéh keretében - ún. céhes halászok.
A hal a mainál sokkal nagyobb szerepet játszott a nép élelmezésében.
A halászat kifejezést használják más tengeri élőlények elfogására is, mint rákok, puhatestűek, fejlábúak, tüskésbőrűek.
A tengeri emlősök (bálnák, delfinek) halászatára inkább a bálnavadászat szót használják.