Nem fenékig tejfel

Lassan közeledik az év vége, zárul a horgász szezon a Tisza-tónál, a poroszlói Csicsman kikötőt jövő héten téliesítik: szárazra teszik a csónakokat, a kikötőt tavaszig bezárják.

Sok szép fogásról lehetett hallani idén, én magam is jókat horgásztam, de az árnyékos oldalról is kell szólni: sajnos néha előfordul betli is. Van úgy, hogy nem találjuk a halat, vagy egyszerűen nincs étvágyánál, de olyan is megeshet, hogy a környékünkön szép halakat zsákmányolnak mi pedig betlizünk. Velem is fordult elő már hasonló, sőt a múltkor például több kapásom is volt, egy szép hal szákolás közben ment el és a nap végén haltalanul mentem haza.

 

 

Nemrég a Tizsa-tavon ritkán horgászó kolléga fordult hozzám tippekért, sajnos közös pecázást nem tudtunk összehozni, így a múlt hétvégén egyedül próbálkoztak. Íme a beszámolója:

Sokat tanakodtunk az odafele úton, hogy hova is kellene mennünk. A füredi holtágat fontolgattuk, az élő Tisza és a poroszlói medence jött még számításba.

Végül úgy döntöttünk, hogy a Csicsman kikötőt vesszük célba, és onnét indulunk. Érdeklődtünk Poroszlón a horgászboltban és a kikötőben is, hogy mit ajánlanak hova lenne érdemes menni.

A Borzanatot emlegették illetve a Kis-Tiszát. A kollégák inkább a Kis-Tiszára szavaztak, mert a múltkor a Borzanatban nem fogtunk semmit. Elindultunk a Kis-Ttiszán. .. egy olyan vizen ahol soha nem jártunk addig. Nem tudtunk róla semmit. Azt beszeltük meg hogy addig megyünk amíg nem látunk sok horgászt, ha megvan a tömeg akkor mi is beállunk a sorba. Egy órányi csónakázás után meg is találtuk az áhitott "tömeget".

Lehorgonyoztunk és elkezdtünk dobálni. Figyelmeztettek horgásztársak, hogy ez a hely bár sok halat rejt, de mégtöbb gumihalat és egyéb halaknak szánt csalit amik ott pihennek szépen a tuskókba aggatva a víz alatt. Erre hamar rájöttünk mi is. Kezdtek fogyatkozni a csalik az arzenálunkbol. Szakítottuk be őket szépen, de halat nem fogtunk csak a békés fajtából. Hátba meg orrba meg farokba akasztva. Kivétel a törpe harcsa. Azt ugyanis képes megtámadni a vele ugyanakkora nagyságú villantót. Már erősen gondolkodtunk, hogy haza kéne mennünk mert rablóhalat nem sikerült fognunk. Mondanom sem kell mennyire megörültünk amikor egyikünk végre kishallal mártogatva megakasztott egy csukát ami szemmel láthatólag meg akarta enni a csalinkat. Sajnos méreten aluli volt. :(.

Összességében a mérlegünk nulla. Egyetlen méretes ragadozó halat sem sikerült fognunk. Szép időnk volt viszont, és élveztük, hogy kint lehetünk a vizen. A kikötőbe visszaérve megint vártak a bosszantó hírek a nagy fogásokról. Most persze a Borzanatról meg a Csapóiról hoztak be gumihallal fogott 4 meg 5 kilós csukákat meg süllőket. Mindig ott eszik a hal ahol mi nem vagyunk... ugye.

Megint csak beigazolódott az egyre erősödő elméletem: a Tisza-tavon horgászni csak helyismerettel rendelkezővel szabad. Ilyen nélkül olyan a peca mint a szerencsejáték. Vagy a jó helyen vagy jókor vagy nem... és eldönteni, hogy éppen a jó vagy rossz helyen vagy-e..és, hogy érdemes-e helyet változtatni....nem egyszerű döntések ezek tapasztalat hiányában.