December

Volt minden: fagyos, hideg reggelek, ködös nappalok, voltak egészen kellemes, napsütéses időszakok is, volt szélcsend, de volt viharos esős idő is.

Hétfőn jó napot fogtam ki, csak enyhén szemerkélt, a szél csendes maradt, a hal pedig rágott. Csukára próbáltam pergetni, a kis Silurot tettem fel.

 

Kitartóan dobáltam a műcsalit de nem volt még kapásom. Lassan húztam a sekély vízben a műcsalit amikor hirtelen megállt... mintha elakadt volna. Picit megemeltem és már görbült is a könnyű pálca, szinte nem is kellett bevágnom, a hal megindult rendesen. Húzott aztán felfröcskölt - jé, ez egy szép süllő. Villantó kilóg a szájából, rázza a fejét... ilyenkor a frász kerülget, és igyekszek mielőbb megszákolni. Nehezen, de sikerült. Négyfelesre, ötösre saccoltam. Ujjongtam!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fotózás, könyvelés, egy fröccs, -  ilyenkor már szép a világ, és rögtön nem fázik annyira az ember keze.

 

 

Nem cseréltem csalit, hátha... Kb. a negyedik - ötödik dobásra már majdnem a csónak előtt egy pici megtolás, és ahogy odaér elém a csali látom ahogy követi egy gyönyörű süllő, aztán elfordul róla. Csodálatos látvány volt a szinte átlátszó vízben.

Gondoltam, ha süllők rágnak akkor váltani kell, levettem a drótelőkét és twistert tettem fel. Egy dobás után ahogy megemeltem a csalit rögtön odavágás,  én bevágtam, rendes védekezés volt a válasz.  Küzdött rendesen, megkerülte a csónakot mire megszákoltam. 

Ez még szebb mint az előző, jó ötösre saccolom. Pihegek egyet, ezt a napot már nem lehet elrontani - gondoltam.

   

 

Vígan pergettem tovább, aztán a twistert streamerre cseréltem. Az egyik emelésnél nagy rössel rontott valami a csalira, bevágtam, szaladt vele oldalra, aztán kiakadt. Jó halnak tűnt, de nem kedvetlenedtem, dobáltam tovább. Talán a harmadik dobásra megint egy rendes odavágás, a bevágás ült, a hal szaladt oldalra. Megfordítottam, jó süllőre számítottam, amikor is az egyik fröcskölésnél láttam, hogy ez bizony nem süllő. Csuka, sőt szép csuka! Rögtön átvillant az agyamon, hogy drótelőke nélkül vajon mennyi esélyem lesz megfogni, és miért is kellett levenni. Az egyik fordulónál azonban láttam a streamer bojtjait kilógni a szájából, így reménykedtem. Fordult még kettőt és sikeresen megszákoltam. Jeszzus, előke nélkül egy ekkora csukát! 

 

 

A csali még a merítőben  kiesett a szájából, nagyon a szélébe lehetett akadva. Pont annyit tartott amennyit kellett. Szerencse!

Ahogy Robi szokta mondani: csak piercinget kért a szájszélébe.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Úgy döntöttem nem rakom vissza a drótelőkét. Pár dobás után meg is jött a várt süllő.

Ő kisebb volt mint az előző kettő.

Nagyon jó napot zártam, a horgászat eseménydús volt és eredményes. Napközben volt még pár koppintós kapásom és lemaradt halam is. Az időjárásra sem panaszkodhattam, és még világosban kiértem a kikötőbe.