Kovászos ubi

A nyár egyik legfinomabb savanyúsága a kovászos uborka.

Kimossuk az üveget, megmossuk, majd előkészítjük az uborkát. Ez azt jelenti, hogy a kb. 10-12 cm hosszú egészséges uborkáknak mindkét végét levágjuk, (fontos, hogy a leesõ darabokat ízleljük meg, hogy nem kesernyés–e az ízük, mert ha igen, akkor addig vágjuk, amíg a keserû íz el nem tûnik), majd 3–4 helyen hasítsuk végig az oldalát kb. 0,5 cm mélyen.

Utána állítsuk az elõkészített uborkákat az üvegbe, tegyünk közéjük 7-8 gerezd fokhagymát, 10–15 szem egész fekete borsot és 2–3 babérlevelet, majd egy csokor kaprot. Végül rakjunk a tetejére egy vastag szelet fehér kenyeret vagy egy félbevágott zsemlét, de még elõtte forraljunk fel kb. fele annyi vizet, mint az üveg ûrtartalma. Adjunk hozzá literenként 1 púpozott evõkanál sót, és ha lehûlt, a kenyéren keresztül öntsük tele az üveget.

 

 

Tegyünk a tetejére egy kistányért, és állítsuk napsütötte ablakba. Mivel forrás közben kifolyhat a leve, ajánlatos egy nagyobb tányért az üveg alá is tenni. Ha a napsütés nem túl intenzív, akkor tegyük ki a tûzõ napra. Ügyeljünk azonban arra, hogy éjszakára ne felejtsük kinn, mert a hideg levegõ hatására leáll az erjedés. 4–5 nap múlva a leve zavarossá válik, az uborkák pedig megsárgulnak. Ekkor szedjük ki a megsavanyodott uborkákat, a levét pedig szûrjük rá, és hûtõszekrényben másnapig érleljük. Az ily módon savanyított uborka elõnye, hogy igen kellemes íze van, hátránya viszont, hogy hamar romlik, hûtõszekrényben is csak 1–2 hétig tartható el.