Koiponty
Ha Tapolca környékén járunk mindig viszünk magunkkal pár karéj kenyeret is. A Malom-tó egyik érdekessége, hogy vize közvetlen összeköttetésben áll a Tapolcai-tavasbarlanggal, a másik, hogy gyönyörű tiszta vízében nagy pontyok és termetes amúrok társaságában óriási színes koipontyok élnek. A kenyérdarabkákért feljönnek a víz felszínére és egymást lökdösve, cuppogva szürcsölik a falatokat.
A napokban az Agromonitor.hu-n volt egy érdekes cikk a koikról egy a tiszaugi holtágból fogott példány kapcsán.
" Nem telepítik, mégis megjelenik időnként a narancssárga színű koiponty a hazai természetes vizekben. Egy 2,5 kilogrammos, megtermett példány a napokban akadt horogra a tiszaugi Tisza-holtágban. Horgászati szempontból e hal előnye, hogy fogása jóval nagyobb élményt nyújt a hagyományos telepített tógazdasági pontyok kifárasztásánál. A horgászok zöme „aranyhalnak” tekinti, így a kifogott példányok többnyire visszakerülnek a vizekbe.
Többnyire rejtély, hogyan jutnak az „aranyhalként” is emlegetett koipontyok a természetes vizekbe. Tény mindenesetre, hogy pontyozás közben időnként horogra akad egy-egy példány.
A koipontyokat a távol-keleten díszhalként tenyésztik, és főként Japánban foglalkoznak velük intenzíven, ahol „szépségversenyeket” is rendeznek. Több színváltozat ismert, nálunk a természetes vizekben többnyire a narancssárga példányok akadnak horogra. Nagyrészt az valószínűsíthető, hogy a díszhalnak vett, később pedig megunt akvarisztikai egyedek kerülnek a természetes vizekbe az akváriumok felszámolása során. Az is lehet, hogy e halak egyszerűen kinövik a kisebb akváriumokat, ezért a tulajdonosok a folyóvizekbe, tavakba telepítik azokat.
Horgászati szempontból pedig e halak fárasztása kifejezetten élvezetes, hiszen sokkal nagyobb ellenállást tanúsítanak a tógazdasági telepített pontyoknál (és küzdeni tudásuk vetekszik az őshonos nyurgapontyokéval).
Erejüket az adja, hogy úszóik rendkívül fejlettek, amelyekkel szinte „kitámasztják” a vizet."