Egy horgászkollégám mesélte:

"A történet úgy kezdődött, hogy szokás szerint lementem süllőre pergetni éjszakára. A megszokott felszerelésem: könnyű 5-20 g pálca, orsón a szinór a bevált 4 éves fonott FL - jó, ha volt meg 40m (süllőre jó jelszóval). A műcsali twinyó (gumigiliszta), meg valami gagyi horog. Ha kellet volna tippelni úgy 99% betlit jósoltam volna. Jó darabig hoztam is a formát aztán "leakadtam". Jó négyet ötöt rángattam rajta, semmi. Már akartam a kezemre tekerni a zsinórt, hogy beszakítom, amikor megindult az "akadó" majd egy csattanást hallottam. A kb. fél másodperc kevés volt, hogy felfogjam, nem követ, hanem halat fogtam - és már el is ment.

Napokig bamba kábulatban lézengtem. Leginkább a csattanást nem tudtam megérteni. Én még sose hallottam zsinórcsattanást, azon egyszerű okból, hogy beszakításkor mindig a víz alatt közvetlenül a horognál szakadt. Aztán világosban megnéztem: hiányzott a kopott eleje a zsinórnak, tehát a levegőben szakadt. De hogyan? A fék meg se nyikkant. Napokba tellett, míg rájöttem, a rángatásnál spiccre tekeredett a zsinór, jó hogy nem törte  el a bot végét.

Ekkor gyorsan lecseréltem vadi újra a madzagot. A következő éjjel amint lementem jó 10 perc alatt kb. ugyanott fogtam egy kettes forma jószágot. Aztán megint egyet ami elment (kiakadt a horog) majd egy hatos harcsát, aztán megint egy elment. Jó 10 nap alatt 5 akasztás három elmegy. Lecseréltem a horgászbotot egy keményebb 15-60 g-os daiwara és a zsinórt 20 lb-rol 30-ra. Aztán két hétig semmi.  Nem értettem: miért?

Közben volt időm agyalni, több beakadásból sikerült kitépni a horgot úgy, hogy kiegyenesedet. Nyilván a 30 librás zsinór tud vagy 8 kilót erre pedig a gagyi twisterhorog horog kiegyenesedik. Megvettem a létező összes horgot és leteszteltem. Owner, gamma mind kihajlottak 3-4 kilónál. Aztán tálaltam két horgot vikky és deáki, mindkettő wmc horoggal szerelve amik bírták az 5 kilót is. Horogcsere, semmi. Aztán rájöttem a 30 librás zsinór túl vastag nem engedi fenékre jutni még a 15g os fejet sem. Felraktam a 17 es crystalt és lőn csoda: újból kezdtem fogni a harikat. Három meglett egy elment javuló - arány.

 Egyik éjszaka úgy éjfél felé megint "leakadtam" de az akadó azonnal visszahúzott. Az volt az érzésem, mintha egy süllőt fogtam volna, és akadón akarnám áthúzni. Na gondoltam: tartom, hátha kihúzza magát az akadóból. Egy jó perce tartottam már és ereztem, még mindig benn van az akadóban, aztán észrevettem, a bot spicce egészen máshol van tehát leúszott akadóstól jó 15 m-t, ami ugye azért lehetetlen és keményebben ráhúztam.

Na, ekkor lett a süllőből harcsa. Megindult, nem gyorsan, de határozottan. Amikor már úgy éreztem, hogy a fele zsinór lement a 110 méterből akkor húztam a féken. Ment tovább... aztán még húztam. A bot hihetetlenül begörbült, két kézzel alig bírtam tartani és még mindig ment. A máskor úgy várt orsófék visítás kezdett riasztani, de egyszer csak végre magállt.

Sikerült pár métert visszatekernem, ez már jó jel - de aztán megint megindult. Érzésem szerint jóval többet lehúzott le, mint amit visszahúztam, majd kezdődött minden elölről. Lehúzott - visszatekertem. Fél óra mulva úgy éreztem már nem tud több zsinórt lehúzni, mint amit visszatekerek, de nem akart hízni a dob. Megfordult a fejembe, beszakítom. Nem, nem -  inkább kiböjtölöm a reggelt, jönnek a horgászok és segítenek. Amikor érzékeltem, hogy többet tudok már visszahúzni, mint a harcsai le - akkor egy picit bizakodni kezdtem.

Aztán jött az első ütés a zsinórra. Olyan érzés volt mintha valaki nagykalapáccsal ráütött volna a botra, a zsinór belazult, elment, -  aztán ismét megfeszült -  megvan, a következő ütés már nem lepett meg hozzászoktam. Lehúzott kicsit, én visszatekertem, ütötte a zsinórt, én a belazultat feltekertem.  És egyszer azt látom a zsinór majdnem függőleges. Huh -  ez itt van a lábamnál!  Aztán volt még pár ütés meg kirohanás és egyszer csak feljött a felszínre. Sokkoló volt a látvány: egyszerűen nem fért be a látómezőmbe.

Ki kell venni, meg kell lennie! A merítő nevetségesen kicsi, erőt vettem magamon és beálltam csizmával a 40 centis vízbe. Erőlködve odahúztam magamhoz és rákoppintottam a fejére. Megugrott. Visszahúztam, megint megugrott. Aztán még egy koppintás, ezt már tűrte. 

Puszta kézzel ... "

Ennyi fért az iwiwen jött üzenetbe, amint megjön a folytatás ígérem updat-elem a történetet.