Mikulás napján

2002 óta minden halfogást (sőt néha a betlis nap részleteit is) feljegyzek a 'halas' füzetembe. A 2009. december 6. sornál ez áll:

TT vízállás: 618 - RG pálya, egyenesen be, nagy fa - 2 elm.  3,5+3,0+2,5 süllő ösz:9kg

Első ránézésre ez biztos nem tűnik sok információnak, de számomra minden lényeges dolog ott van.

Vasárnap volt, előző este koccintottunk Mikulás egészségére, így nem indultam túl korán. Körülbelül tudtam, hogy hol kell keresni a halat, vízleeresztés után a Tisza-tavon ez lényeges dolog, mert vannak olyan részei a tározónak ahonnét szinte eltűnik a csuka, süllő,  más részeken meg csapatostul vadászik.

Egy pár évvel ezelőtt igen fogós résznek számító helyre igyekeztem. Hideg volt, enyhén ködös, olyan igazi rablóhalas nap. Bepakoltam a csónakba, magamhoz vettem némi lélekmelegítőt, és indultam. Útközben megreggeliztem, csalihalat fogtam, teáztam.  Tizenegy óra körül értem a 'hely'-re, kevesen horgásztak a környéken, vagyis csak egy csónak, de az épp a tuti rész mellett. 

Német ajkú horgászkollégák voltak, szokásukhoz híven hangosak, sokszor koccintósak. Főleg vidámak voltak, de mellette csukáztak is, úszós szerelékkel.

Ha horgászom nem szeretem a csendháborítást, főleg ha jódliznak is hozzá, de most kénytelen voltam halló és látótávolságba megközelíteni a kollégákat, hiszen ott reméltem  a jó helyet.

Különböző támolygó kanalakkal próbálkoztam, egyszer mintha lett volna is egy kis odaütés. Csalit cseréltem, de az sem hozott eredményt. A kezem fázott, ( kesztyűben nem szeretek pergetni)  5-10 percenként melegítenem kellett.

Lassan vándoroltam, kerestem a halat, de a tuti helyre nem tudtam dobni, túl közel volt a kollégákhoz. Aztán kettő körül látható/hallható jókedvvel szedelőzködni kezdtek a horgásztársak. Bevallom már épp jókor, mert az én türelmem is elfogyóban volt, kezdtem mindenhol átfázni, a teám elfogyott, a kezem lefagyott, és még halat sem láttam.  

Amint elmotoroztak én is beálltam a jó medertörésre, és próbáltam a jól ismert víz alatti csök mellett elhúzni a műcsalit. Ránehezedés szerű kapás, de pillanatok alatt megélénkült. Süllősen fejet rázott, rúgott még kettőt a víz alatt és elment.

Bosszankodtam, - hogy a francba ne - lemaradt a hal, de örültem, hogy kapásom volt. Felélénkültem, Twistert tettem fel, és újra dobtam.  Körülbelül az előző helyen most egy erősebb odaütés volt, bevágtam, a hal megugrott. Küzdött, de nem úgy mint nyáron szoktak, ahhoz képest hamar feladta, elgémberedett kézzel vettem ki a szép süllőt.

A következő fél óra gyönyörű horgászattal telt, elment még egy szép halam szákolás előtt, volt pár odaütés, és fogtam még két jó süllőt.

Amint megvolt a harmadik süllő rögtön összepakoltam. Kínlódásnak indult a nap, de a vége jó lett. Összefagyva de vidáman csónakáztam a kikötő felé.