Csókosszájú
A márnát én csak csókos szájúként szoktam emlegetni. Azokkal a kis pici bajuszkákkal olyan mintha állandóan puszira csücsörítene.
Hogy miért hívják zsidóhalnak is? Nem is tudni...
Vasárnap lementem Százhalombattára a Bentára. Pontykapásom megint nem volt, de csonticsokorra jött ez a kis márna:
A márna gyönyörű hal. Kizárólag folyóvízben él. Teste nyúlánk, sportos, de emellett erőt, kitartást sugárzóan robosztus. Mint egy torpedó. Szívósan védekező, igazi sporthal. Meglepően kitartóan védekezik a horgon, de mégis nagyon 'sportszerű' a viselkedése: fárasztás közben mindig folyásnak felfelé igyekszik.
Sebes folyású, oxigénben gazdag, mély vizeket kedveli. A teste izmos, nyúlánk és hengeres, oldalról enyhén lapított. A szája alsó állású 2 pár bajuszszállal és húsos ajakkal. Zöldesbarna a háta és zöldes-fehéres testén apró pikkelyek vannak. A hasa sárgásfehér, úszói vöröses színűek.
Ívás idején nagy csapatokban vonul felfelé a folyón, hogy elérje az ívásra legalkalmasabb, gyors folyású, kavicsos szakaszokat. Ikrája emberi táplálkozásra alkalmatlan, különösen az ívás idején mérgező.
Táplákozása változatos, étrendjébe a tartozik a víz fenekén élő csiga, féreg, rák, giliszta amelyek után állandóan turkál. Elfogyasztja a vízzel sodort növényi táplálékot is, sőt a nagyobb példányok a fiatal halivadékot is megeszik. Szívesen tartózkodik a szennyvízbefolyások utáni vizeken, hídlábak mögött, patakok, folyók egyesülése utáni szakaszokon. Leharapdálja a kövek algaszőnyegét a húsos ajkai segítségével.
Ötéves korára eléri a 40 centiméteres legkisebb kifogható hosszúságot és az 1-2 kilogrammos súlyt. Hazánkban általában maximálisan a 4-6 kg-os súlyt éri el, de az országos rekord 8,1 kg (a Felső-Tiszából 1993-ban). A Dnyeperből 16 kg-os márnát is fogtak. Húsa szálkás de ízletes. Én nem csípem, de vannak akik istenítik.