Ezüstkárász

 

 Nem ismerek olyan horgászt akinek az EK lenne a kedvenc hala.

A horgászok nem igazán kedvelik. Nem nő igazán nagyra, ezért kicsi a sporthorgász-értéke, és húsa sem értékes. Ellenben kiszorítja élőhelyükről az őshonos aranykárászt és compót, és a horgászok által kedvelt pontyot.   

 

 

Az ezüstkárász nem őshonos faj Európában. Őshazája Kelet-Ázsia valamint Szibéria.    A 17. századtól  a faj fokozatosan nyugat felé terjeszkedett. 1931-ben felbukkant a Balti-tenger menti államokban , 1948-ban pedig már elérte Dánia, Németország és Finnország folyóvizeit is. Az 1950-es évektől kezdve már semmi nem tudott gátat szabni a megállíthatatlanul Európa felé terjeszkedő halfaj térhódításának. Mára Európában már csak Írország, Skócia, a Skandináv-félsziget északi és keleti része, valamint Észak-Franciaország  tekinthető ezüstkárásztól mentes területnek.

1954-ben került be hazánkba Bulgáriából tógazdasági tenyésztés céljából. Rövid időn belül megjelent a vad vizekben is. Azóta feltartózhatatlan.

Köztudott, hogy az ezüstkárász rendkívül jól tűri a szélsőséges  körülményeket, ezáltal képes túlélni olyan viszonyokat is, amelyek más halfajok számára a biztos pusztulást okoznák.

  

Gyors földrajzi terjedésének másik oka a spontán ginogenezis, mint különleges ivartalan szaporodási forma. Az ívásra érett ikrások (nőstények) más halfajokkal, például közönséges ponttyal, bodorkával ívnak össze, és kakukk módjára csempészik ikráikat azok ikrái közé. A lerakott ikrákat más pontyfélék hím ivarsejtjei serkentik barázdálódásra, anélkül hogy ezek kromoszómái részt vennének a folyamatban. A kikelő utódok így nem hibridek, hanem tiszta ezüstkárászok. Ivaréretten mind nőstények lesznek, genetikai szempontból tökéletes másolatai az anyjuknak.   

 

   

Ez a szaporodási mód rendkívül előnyös egy terjeszkedő fajnak, mert nem kell mindkét nemű egyednek bekerülnie egy meghódítandó területre, elég egyetlen nőstény példány is. Viszont egy idő után a túlnépesedett állomány kezdi felélni lehetőségeit; ellenségei, parazitái és kórokozói is elszaporodnak, az egyedszám rohamosan csökken, és a fajt a kipusztulás fenyegeti, hacsak nem tud átváltani az ivaros szaporodásra. A legújabb vizsgálatok azt mutatják, hogy az ezüstkárász a ginogenezis mellett a kétszülős szaporodásra is át tud állni, sőt szakemberek szerint az ezüstkárász képes nemet váltani.

 

Címkék: ek, ezüstkárász