Erdély - Torockó

 

Erdélyben voltunk. Az úton iszonyatos felhőszakadás kapott el bennünket.

Torockó. Már a nevek is jóízűek. A falu a hajdanán ott élő erdélyi vajdáról kapta a nevét. 

 

A vendégház neve Ágota

Melinda - ezen az álnéven levelezett velünk János a tulajdonos. De Melinda tulajdonképpen János anyósa aki gondunkat viselte e pár napban: isteni finom étkeket tálalt elénk.

Székelykő - ez az a hegy ami a falu fölé magasodik, ez volt első napunk úticélja. 

 

 Feljönni nem volt könnyű. A faluból kijeleölt túristaút vezet fel. Jó,jó 60 év feletti túristáknak már nem biztos, hogy ajánlott. Háziak mondták, hogy le lehet menni egy másik úton is. Azt mondták azon állatokat is terelnek fel. Ebből én arra következtettem, hogy az biztosan lejtősebb, könnyebb út. Még akkor sem volt gyanús a dolog amikor fent a tetőn láttuk, hogy  tényleg feljöttek az állatok. Birkák és kecskék.

 

A Kő legmagasabb pontját piros-fehér-zöld oszlop jelzi. Lent a völgyben a falu.

 

Torockó a Székelykőről.

 

 

Tulajdonképpen egy zergeúton kellett lejönni.

 

Tudtad?

 

 

Torockó – Tordától és Nagyenyedtől 25-30km távolságra a Borévi szoros és a Kőköz meredek sziklakapuja között, festői hegyek határolta szűk medencében fekszik. Délkelet felől 1128m magas Székelykő kopár bércei, mint egy színfal emelkedik a település fölé. A Székelykővel átellenben, az Aranyos völgye irányában a Szállas-tető és az Ordaskő 1250m magas fenyő, és lombhullató erdőkkel körülvett sziklatornyai vigyázzák a medence csendjét. Északkelet felé az erdők sűrű lombjai alatt, kőfalak, szerteágazó útvonalak idézik a vasbánya egykori hétköznapjait. A bányák bejáratait ma már a természet által teljesen birtokba vett törmelékhalmok jelzik, csupán néhányuk felismerhető.

Torockón kétszer kel a nap. Korán reggel a nap a Székelykő, Kiskőnek nevezett oldala mögül kél, de hamarosan el is bújik, a falut a hegy árnyéka takarja. A második "igazi" napkelte akkor van amikor a nap látszólagos útján már a Nagyárok felett jár. Ennek a jelenségnek az oka az észak-dél vonulatú Székelykő sajátos alakja.

A Székelykő nevét az 1241-es tatárdúláskor kapta. Az 1128m magas szikla csúcsán álló vár nyugati oldala mászhatatlan meredek, ezért csak a keleti oldala volt falazva. A várat az aranyosszéki székelyek védték a tatárokkal szemben. A vár falai ma már nem látszanak de a vakondtúrásokból régi cserepek, különös formájú nyílhegyek, pénzérmék kerülnek elő.