Koleszterin

Az este is pergettem egy fél órát. Felszínen húzott csalit megsorozta egy balin, de nem halaztam össze a kezem. Ellenben láttam egy olyat... A balin egy rablásnál úgy ugrott, vagy esett ?! ki a vízből mint egy delfin. Komolyan. Teljesen kiugrott a vízből, vagy húsz centire volt a víz színétől. Ámultam. Szebb volt mintha halat fogtam volna. 

Aztán hazamentem és összeütöttem magamnak egy jó kis vacsit.

Állítólag a tojásban sok a koleszterin, de ki nem sz...ja le. A vörösborban meg sok az antioxidáns.

 

Tudtad?

Többen úgy vélik, hogy a tojást rehabilitálni kell, és a vádlottak padjából a különösen értékes nyersanyagok közé kell sorolni. Most szeressük vagy ne szeressük a tojást? A nyolcvanas évek derekától egyre inkább a koleszterinfogyasztásra, a koleszterin káros voltára terelődött a figyelem. Ez többek között annak köszönhető, hogy a szív- és érrendszeri betegség korábban minden fejlett országban vezette a halálozási statisztikát. Ezen betegségek kialakulását elősegítő rizikófaktorok között - számos egyéb mellett - szerepelt a koleszterin. A szív- és érrendszeri betegségekben elhunytak számát sok országban - megfelelő életmódprogramok, a különböző tárcák hathatós összefogásával - sikerült visszaszorítani, kivéve Magyarországot. Az emberek többsége számára csak a koleszterinfogyasztás káros voltát emelték ki, illetve sok esetben rosszul fogalmazva koleszterinmentes diétára szorították a betegeket, külföldön is számos túlságosan szigorú "rendszabályt" fogalmaztak meg.
Tény, hogy a koleszterin az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, létfontosságú anyag, a sejtek membránjának fontos építőköve, előanyaga számos női és férfihormonnak.
Tény, hogy a szervezet ilyen létfontosságú anyagot nem bíz a véletlenre, ezért saját maga is előállítja a szükséges mennyiség körülbelül 2/3 részét. 1/3 részét táplálkozással visszük be. Ezért a szakemberek a betegeknek soha nem mondták a koleszterinmentes diétát.
Tény, hogy a szív- és érrendszeri betegségben szenvedő pácienseknek diétája nem degradálható le egyszerű koleszterinszegény diétává. Ez ennél jóval összetettebb, amit a táplálkozási tanácsot adó dietetikusok általában el is mondanak a páciensnek.
Tény, hogy koleszterin nemcsak a tojásban, pontosabban annak sárgájában található, hanem számos egyéb állati eredetű termékben (1 db tojássárgájában kb. 190 mg koleszterin, 100 gramm sertésmájban 430 mg, 100 gramm trappista sajtban 100 mg koleszterin) jelentős mennyiségben fordul elő.
Tény, hogy a régebbi kor táplálkozása és életvitele - több szalonna, tojás, hagyma, barna kenyér, nagyon sok fizikai munka - ma már a múlté. Megváltozott életmódunk következtében jóval kevesebb fizikai munkát végzünk, ugyanakkor táplálkozásunkon kevésbé szeretnénk változtatni. Ez pedig sajnos ebben az esetben számos betegség kialakulását elősegítő rizikófaktort jelent.