HTML

Halas és halatlan történetek

Régi és friss halas-halatlan, hálás-hálátlan, igaz és 'becsszóra igaz', megtörtént és 'akár meg is történhetett volna'

Friss topikok

  • hzizi: Sajnos tényleg kevés időt tudok vízparton tölteni, de engedélyem van, sőt egyi... (2017.09.04. 11:17) Újra Tisza-tó
  • Novi1: szia zizi :) frissíteni kellene ezt a blogot ;) valahogy hiányzik az új törté... (2016.09.08. 11:41) Csíptetett ponty
  • Paduc: Örülök, hogy megindult a blogban az állóvíz. Nagyon profi a külmotoron láthat... (2015.01.01. 18:39) Karácsony előtti dunai peca
  • aamen: hejj arról milyen szép posztot írhatnál, hogy két nappal később visszamenve, u... (2014.12.16. 20:32) Tisza-tavi csukázás
  • Paduc: Welcome on board :) (2014.11.05. 20:40) A Tisza-tó téli vízszintje 2014.

Bejegyzések

Merzse: mocsár lett a tóból

2012.05.30. 12:00 hzizi

Hétvégén kirándultunk a Merzséhez. Igazi természetjáró idő volt, a horgászbotot sajnos otthon hagytuk.

Jó pár éve jártam ennél a kis vadvíznél, akkor tavasszal éppen bőségesen volt víz a kis tóban, a vizibolhák barnás felhőkben úszkáltak bőséges táplálékot biztosítva a termetes kárászoknak. Spiccbottal, csontival percek alatt fél vödörnyi mennyiséget lehetett zsákmányolni. 

Víz most is van a tóban/mocsárban, bár a mélysége nem tűnt túl nagynak.

 

A Merzse-mocsár az egykori nagykiterjedésű „vadvízország”  utolsó hírmondója Budapest határában.

Budapest XVII. kerületében, a Liszt Ferenc (volt Ferihegy) repülőtér közelében található ez az egyik legháborítatlanabb még meglévő vizes élőhelye,  a pesti oldalra egykor jellemző mocsaras területek egyik utolsó megmaradt túlélője. 

Természetvédelmi területté 1977-ben nyilvánították a vidék 27 hektárját,  1999-ben bővült a védettség 40 hektáros területre. A Merzse-mocsár és vidéke többször kiszáradt az utóbbi évtizedben (1996-ig rendszeresen) az aszályos időjárásnak, reptéri építkezéseknek, csatornázásoknak  köszönhetően.

A Fővárosi Önkormányzat 1991-ben elindította a Merzse-mocsár rehabilitációs programját, amely során a vizes élőhely eredeti állapotának visszaállítását tűzte ki céljául, a víz – mindenkori szükségletek szerinti – pótlásával.

Rákoskeresztúr első, 1854-ben elkészített a birtokvázlatán szerepel a Merzse-dűlő, amely 317 hold nagyságú volt, ebből 32 hold nádas, 57 hold pedig rét.  A dűlő déli részén terült el az északnyugat, délkeleti irányú Merzse-tó. A tó vize 1864-ben, Burger Márton akkori községi bíró és Székely Gyula jegyző szerint még két öl (3,8 m) mély volt, „jó halakkal”.

A  Merse szó ­– néha így is nevezik a mocsarat –, egy szláv eredetű férfi keresztnév, (valószínűleg a Miroszlav változata.) A Merzse-mocsár az 1810-es évektől a II. katonai felmérésig (1859) Mercse-Sumpf néven szerepel a térképeken, lehetséges, hogy a német felmérők félrehallották a nevét.

A Merzse-mocsár területének csökkenése, a tó elsekélyesedése a XIX. század második fele és a XX. század során folyamatosan következett be. Először csak a szántóföldek növelése érdekében kezdték lecsapolni a gazdák, majd a területcsökkenéshez hozzájárult a vasúti töltés megépítése, amely gátolja a természetes vízellátást. A környéken folyó, egyre intenzívebb mezőgazdasági tevékenység, az erdőtelepítések, a közeli repülőtér területének lebetonozása is csökkenti a vízutánpótlást, de nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az 1900-as évek második felétől jelentősen csökkent a csapadék mennyisége.

A Merzsének és környékének korábban a táplálékforrásként is szerepe volt Rákoskeresztúr életében. Fogyasztották a tó „jó halait”, de visszaemlékezésekből tudjuk azt is, hogy a mocsár árkaiban hemzsegett a csík(hal).

fotók: saját gyűjtés

kapcsolódó irodalom:

www.aquadocinter.hu/themes/Vandorgyules/pages/3szekcio/fesus_keszey_reisinger.htm

- wikipédia

http://rakoshegyi.hirlap.eu

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://halesmas.blog.hu/api/trackback/id/tr384554492

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Paduc 2012.06.02. 22:16:06

Örömmel olvastam a szakszerű, mégis egyéni összefoglalót és nézegettem a remek fotókat.

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2012.06.04. 20:12:56

Nemsokára már nem hogy csíkhal, de kárász sem lesz benne... :o(
Üdv.

Tom
pecazas.blog.hu

AzHofi 2012.06.04. 21:02:02

Mondjuk ha a szerző valahonnan schmittel egyet, illene feltüntetni... http://rakoshegyi.hirlap.eu.satöbbi... kérem a pontos forrást a szerző maga tegye be már csak becsületből is a posztba.

hzizi · http://halesmas.blog.hu/ 2012.06.05. 08:26:47

@AzHofi: Bár nem teljesen értek egyet, az olvasó kérése parancs. :-)
Azért megjegyezném: ez nem egy tudományos igényességgel készült (diploma) munka, hanem egy egyszerű blogbejegyzés.

AzHofi 2012.06.05. 09:46:25

Én pedig csípősebb hangnemben írtam a kelleténél, elnézést kérek.

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2012.06.14. 00:50:34

Már szinte minden magyar tudja, mi az, hogy törzsanyag... :D
Érdekes írás volt, még sok ilyet, ha ráérsz gyűjtögetni!