HTML

Halas és halatlan történetek

Régi és friss halas-halatlan, hálás-hálátlan, igaz és 'becsszóra igaz', megtörtént és 'akár meg is történhetett volna'

Friss topikok

  • hzizi: Sajnos tényleg kevés időt tudok vízparton tölteni, de engedélyem van, sőt egyi... (2017.09.04. 11:17) Újra Tisza-tó
  • Novi1: szia zizi :) frissíteni kellene ezt a blogot ;) valahogy hiányzik az új törté... (2016.09.08. 11:41) Csíptetett ponty
  • Paduc: Örülök, hogy megindult a blogban az állóvíz. Nagyon profi a külmotoron láthat... (2015.01.01. 18:39) Karácsony előtti dunai peca
  • aamen: hejj arról milyen szép posztot írhatnál, hogy két nappal később visszamenve, u... (2014.12.16. 20:32) Tisza-tavi csukázás
  • Paduc: Welcome on board :) (2014.11.05. 20:40) A Tisza-tó téli vízszintje 2014.

Bejegyzések

Hajómalom

2011.08.24. 10:02 hzizi

Apai nagyapám dunai vízimolnár volt. Nagyon sokat mesélt a molnárkodásról, a malomról, sokmindent tudok az őrlés menetéről, de vízimalmot sajnos élőben nem láttam. Náluk voltam mikor újságíró jött nagyapámhoz és a vízimalmokról kérdezte, láttam szép rajzokat és régi megsárgult fotókat különféle malmokról. Jártam szárazföldi malomban nemegyszer, éreztem a finom liszt mindent belepő illatát, láttam a dohogó őrlő gépeket, de vízimalmot nem láttam.

  

 http://mek.niif.hu/02100/02115/html/img/2-403b.jpg

 

Mohácson volt egy kezdeményezés, hogy  építsenek egy hajómalmot, de az építkezés megakadt. 

A II. világháború végén Mohácson 5 malom mûködött a korábbi 28-ból. A visszavonuló német katonák, azonban elsülyesztették ezt az öt malmot is. A mohácsi Hergenrõder János, molnár a Dráváról vásárolt egy malmot a háború után és Mohácson 1950-ig, az államosításig üzemeltette. Az államosítás után Mohács – szigeten, a Gurgyóban száraz dokkban üzemel, mint daráló és késõbb megszûnik. Ennek a malomnak a mintájára tervezi a Mohácsi Vízimalom Egyesület megépíteni a hajómalmot. A malom három fõ részbõl áll. A fõhajóból, mely magában foglalja a malmot. A lapátkerékbõl, mely a meghajtást biztosítja. A völgyhajóból, mely a lapátkerék másik felfüggesztését tartja.

 

Ezzel szemben Ráckevén sikerült a régi rajzok/fotók alapján megépíteni egy hajómalmot.

(A malom honlapja itt érhető el.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Már többször láttam kívülről a malmot, most volt egy kis időm belülről is megnézni.

 

 

Idézet Mendele Ferenctől: „Hazánkban a Dunán még 1955-ben Úszód alatt működött egy hajómalom, de ezt a XIX. sz.-i hajómalmot az 1956-os tavaszi jégzajlás összezúzta. A másik, viszonylag épen megmaradt hajómalom (Pakson) 1959-60 telén dőlt össze. Jelenleg már csak négy hajómalom műemléki védelmét tudjuk biztosítani, ezek közül háromnak a házhajója is csak részben van meg. Viszonylag legépebben a ráckevei Gyurcsik-féle (12. sz.) hajómalom maradt meg a soroksári Duna-ágban.” 1962-ben a műemlékként felújított Gyurcsik-féle hajómalom az akkori Ráckevei piacsétány mellett volt kikötve.
Míg 1967-68 telén a völgyhajót megroppantotta a jég, és magával rántotta a házhajót is. Mindkét hajó elsüllyedt. Tavasszal búvárok segítségével átvontatták a szembepartra (mai szabadstand területe), ott szédszedték, és a Szentendrei Skanzenbe szállították. Ráckeve város képviselő testülete felhívására 2006. őszén egy turisztikailag felhasználható és Ráckeve történelméhez kötődő létesítmény építésének ötletét kezdeményezték. Lakossági kezdeményezésre, a ráckevei vízimolnárság hagyományainak felélesztésére, „jelképünk volt és lehetne” gondolat mentén éledt fel ismét a ráckeveiek kedve a valaha volt vízimalom újbóli megépítésére. A gondolatokat tett követte. A malom kialakítása a megmaradt írásos emlékek, fotók, rajzok alapján történt. Az irányelv az volt, hogy minél jobban közelítse meg a látvány az eredeti hajómalmot. Kialakítását úgy tervezték, hogy ténylegesen lehessen lisztet őrölni, s az megtekinthető legyen, mintegy „üzemlátogatás” szerűen. Az őrléshez szükséges energiát immár a villamos hálózatból nyeri a malom.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hajómalom az energia átvétele szempontjából a vízimalom – pontosabban az ún. alulcsapós vízimalom – sajátos típusa. Lényegében abban különbözik más vízimalomtól, hogy nem helyhez kötött, a folyóvízen úszó hajóként kezelték, kikötötték, lehorgonyozták. Nem építették partra, tehát nem volt végleges és szilárd összeköttetése a szárazfölddel. A hajómalom helyét változtatni lehet, hogy előnyös vízjáráshoz, megfelelő hajtóerőhöz jusson. Télen pedig, éppen ezeket a nagysodrú helyeket kell elhagynia, csendesebb, védett „telelő”-be vonulni, vagy partra vontatni, leszerelve a vízkerekeket, a vízjárót és a megtámasztásukra szolgáló völgyhajót.

Kellemes élmény volt a látogatás. Jó volt érezni a 'molnárszagot' hallani a gépek duruzsolását. Odaképzeltem nagyapámat... szinte hallani véltem jól ismert szuszogását, láttam lelki szemeim előtt ahogy elkapja a liszttel megtelt zsákot, kemény kezével összerendezi a zsák száját, egy gyors mozdulattal beköti, és mint egy kis semmiséget ügyes mozdulattal szikár vállára veti... 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://halesmas.blog.hu/api/trackback/id/tr523155295

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

kisbobó 2011.08.30. 08:37:56

Ha jól tudom a malombam frissen őrölt termékeket ott helyben meg lehet vásárolni, mi vettünk is egy adag korpát. :-)

TrueY · http://qltura.blog.hu 2011.08.30. 10:20:46

A képekről nekem múzeumnak tűnik. Ez akkor most működik is? Őrölnek benne mindenfélét?