HTML

Halas és halatlan történetek

Régi és friss halas-halatlan, hálás-hálátlan, igaz és 'becsszóra igaz', megtörtént és 'akár meg is történhetett volna'

Friss topikok

  • hzizi: Sajnos tényleg kevés időt tudok vízparton tölteni, de engedélyem van, sőt egyi... (2017.09.04. 11:17) Újra Tisza-tó
  • Novi1: szia zizi :) frissíteni kellene ezt a blogot ;) valahogy hiányzik az új törté... (2016.09.08. 11:41) Csíptetett ponty
  • Paduc: Örülök, hogy megindult a blogban az állóvíz. Nagyon profi a külmotoron láthat... (2015.01.01. 18:39) Karácsony előtti dunai peca
  • aamen: hejj arról milyen szép posztot írhatnál, hogy két nappal később visszamenve, u... (2014.12.16. 20:32) Tisza-tavi csukázás
  • Paduc: Welcome on board :) (2014.11.05. 20:40) A Tisza-tó téli vízszintje 2014.

Bejegyzések

Az angolna

2010.06.24. 09:59 hzizi

Az angolna (Anguilla anguilla) a csontos halakon belül a sugarasúszójúak (Actinopterygii) csoportjába, az angolnaalakúak rendjébe és azon belül az angolnafélék (Anguillidae) családjába tartozó hal. 

Kígyószerű alakja, megnyúlt feje a kifejlett példányokra egyértelműen jellemző. Hazai halaink közül testfelépítése egyikkel sem téveszthető össze. Nálunk az 1960-as évektől telepítették. Az angolnát jó húsminősége jelentős exportcikké is tette. Mára azonban úgy tűnik, a telepítésekkor nem vették kellőképp figyelembe a faj ökológiai igényeit, ezért sok őshonos halfajunk jelentős táplálékkonkurensévé vált, másrészt az oxigénhiányra és parazitás fertőzésekre való érzékenysége miatt nagy részük ki is pusztult (például Balaton 1991-92). Átlagos mérete 60-70 cm és 1,2 kg.

 

Úgynevezett katadrom faj, azaz a tengerben zajlik az ívása, de életének nagy részét édesvízben tölti. A természetes szaporodása (ez alatt kizárólagosan sargasso-tengeri ikrázás és az azt követő kikelést értjük) után az angolna lárvái hosszú utat tesznek meg részben a Golf-áramlat segítségével Európa felé, részben az amerikai kontinenshez. Az ikrából először a mintegy 0,5 centiméteres úgynevezett protoleptocephalus lárva kel ki, amely vándorlás közben alakul át 5 centiméteres, fűzfalevél alakú leptocephalus lárvává. Ebből a lárvából a parti vizeket elérve nagyjából 7 centiméteres "üvegangolna" lesz. Ezeket az alakokat régebben önálló fajoknak tartották, és csak a 19. század végi és a 20. századi kutatásoknak sikerült tisztáznia, hogy ezek az angolna különféle fejlődési formái.

Az üvegangolnák felvándorolnak a folyókba és ott kifejlett "sárga angolnákká" alakulnak. Későbbi élőhelyeikre (a kontinens belsejébe) természetes, hosszú vándorlással kerülnek. Az átalakulás itt is tovább folytatódik, az édesvizekben 2-20 évet tölthetnek. Az ivarérettség ismét mélyreható változásokkal jár: táplálkozásukat beszüntetik, bélrendszerük felszívódik, kifejlődnek az ivarszerveik, hátoldaluk sötétté, hasi részük világossá válik. Ezt a formát nevezzük "ezüstangolnának". Ekkor újra elindulnak a sargasso-tengeri ívóhelyük felé.

A Science mostani számában egy nemzetközi kutatócsoport arról számol be, hogy 1300 kilométeren át sikerült nyomon követni az angolnákat az ívóhelyükig tartó 5000 kilométeres úton. Kim Aarestrup, a Dán Műszaki Egyetem kutatója munkatársaival együtt kifejlesztett egy olyan miniatűr műholdas nyomkövetőt, amelyet az Írország nyugati partjaitól útnak induló angolnákra szereltek. A berendezés olyan kicsi, hogy nem zavarja az állatokat a vándorlásukban.

 

A kutatók adatokat kaptak az állatok úszásirányáról, úszási mélységéről és vándorlási viselkedéséről. Kiderült például, hogy a halak éjszaka a meleg felszíni vízben tartózkodnak, de hajnalban lemerülnek a 200-1000 méter mélységben húzódó, hideg vízrétegekbe, és ott haladnak tovább. A szerzők feltételezik, hogy a meleg víz segíti magasabb szinten tartani az angolnák anyagcseréjét és úszási aktivitását, a hidegebb vizekbe merülés pedig késlelteti az ivarszerveik érését addig, amíg el nem érik ívóhelyüket a meleg trópusi vizekben.

A kutatók remélik, hogy a műholdas nyomkövető eljárásuk fejlesztésével sikerül hamarosan az egész vándorlási útvonalon végigkövetni ezeket a figyelemreméltó állatokat.

Forrás: Wikipédia és Science

 

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://halesmas.blog.hu/api/trackback/id/tr312103089

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

AzHofi 2010.06.24. 16:03:36

Csak azt utálom benne, hogy amikor lenyúzom, felvágom 3 centis darabokra, még azok is kígyóznak mint a férgek. Amúgy finom. Megnyúzva meleg füstben felfüstölve, mint a kolbász, vágható, fogyasztható. Vére nyersen mérgező, nem ehető, esetenként csúnya fertőzést okoz, ha sérült kézzel pucolod, és nyílt sebbe kerül. A gömbszörp gyógyítja :-)

AzHofi 2010.06.24. 16:05:26

Ja, és nem elég fejbe kólintani, a feneke lyukánál is meg kell csapkodni, hogy elpusztuljon, ott alul van a nyirokszive, ami a nyiroknedveket keringeti a testében. Iszonyat csúszós, újságpapírral érdemes megfogni, puszta kézzel szinte lehetetlen.

Harmati András 2010.06.24. 16:40:48

@AzHofi: Hát nem mondhatom, hogy kedvet csináltál hozzá! :-) Megkapta ezt a rengeteg jó tulajdonságot, hogy békében élhessen és mindenki undorodjon tőle?

AzHofi 2010.06.24. 19:25:54

A németek van (illetve volt, amíg bőven volt a balcsiban), hogy direkt angolnázni jártak a Balatonra. Azért még most is becsúszik egy-kettő hetente, süllőzés közben.

Pennywise 2010.06.25. 01:30:59

Csak az nem ertem ebben az angolna-sztoriban, hogy lehetseges az, hogy nem telepitik allitolag mar vagy 20 eve, nalunk nem szaporodik, visszausznak a Sargasso-tengerbe, megis lehet fogni kisangolnat... Legalabbis a 90es evek vegefele tobbszor fogtam piciket. Meg a Balatonba meg most is stabil allomanya van.

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2010.06.26. 16:07:23

A 60-70 centi nem nagyon jön össze az 1,2 kilóval (átlagos hossz és tömeg). Rengeteg akkorát fogtam a Balatonban, de kiló feletti véletlenül se volt köztük.

Helen H. · http://szopizmus.blog.hu 2010.06.27. 09:25:14

Utálom az angolnát. Különösen azóta, hogy gyerekkoromban egy döglött példány lebegett el mellettem a Balatonban...

hillaby · http://twitter.com/hillaby 2010.06.27. 09:28:51

@Hirmondo Helen: Épp a Balatonon nyaraltunk, amikor az angolnapusztulás volt. Nos, mellettem nem csak egy döglött példány lebegett el az egy hét alatt... Sokan be sem mentek a vízbe, de mondd egy tíz év körüli gyereknek, hogy nem mehet be a vízbe.

Egyszer törött kézzel mentem a Balatonra. Akkor sem tudtam kihagyni a fürdést. A gipszet meg mindig megszárítottam a napon (miután kiegyengettem).

Zuzuka 2010.06.27. 10:50:32

az csúnya volt és értelmetlen! Siófokon segítettem, szedtük az elpusztult halakat gumikesztyűben:(
sosem ettem még angolnát, de biztos megállna a szivem, ha hozzámérne a vízben:)

Enchantée · http://greenshark.blog.hu/ 2010.06.27. 20:20:11

@Hirmondo Helen: Én is pancsoltam angolna "hullák" mellett anno, akkor egy darabig el is ment a kedvem az egésztől, főleg, mikor sokan azzal szórakoztak, hogy vizibicikli lapátjával milyen ügyesen lehet darabolni őket... Brrr. :(
Tavaly apró rákocskák ragadtak ránk, minden fürdés után ellenőrizni kellett a fürdőrucit kifelé jövet, nehogy rajtunk maradjanak, főleg a kényes helyeken, kellemetlen lett volna! ;))))

AzHofi 2010.06.28. 11:57:00

@Pennywise: bizonyos elméletek szerint, ha elenyésző mennyiségben is , de szaporodik a Balatonban is. Nem nagyon hiszem. Inkább az lehet, hogy csökött, idős, de kis termetű példányok is vannak köztük. A testméret mellett gerincmetszetekből lehetne pontosabban meghatározni az életkort.

AzHofi 2010.06.28. 11:59:12

Esetleg talán még az is lehetséges lenne, hogy ami a Balcsiból szökött ki valamilyen úton, módon, és le tudott vergődni az ívóhelyre, az ezt a biológiai térképet örökítette át, és az utódok ide vergődnek vissza valamilyen úton? Nem ismerem a pontos működésüket, így ezek megmaradnak a gondolatébresztő találgatás szintjén :-)