HTML

Halas és halatlan történetek

Régi és friss halas-halatlan, hálás-hálátlan, igaz és 'becsszóra igaz', megtörtént és 'akár meg is történhetett volna'

Friss topikok

  • hzizi: Sajnos tényleg kevés időt tudok vízparton tölteni, de engedélyem van, sőt egyi... (2017.09.04. 11:17) Újra Tisza-tó
  • Novi1: szia zizi :) frissíteni kellene ezt a blogot ;) valahogy hiányzik az új törté... (2016.09.08. 11:41) Csíptetett ponty
  • Paduc: Örülök, hogy megindult a blogban az állóvíz. Nagyon profi a külmotoron láthat... (2015.01.01. 18:39) Karácsony előtti dunai peca
  • aamen: hejj arról milyen szép posztot írhatnál, hogy két nappal később visszamenve, u... (2014.12.16. 20:32) Tisza-tavi csukázás
  • Paduc: Welcome on board :) (2014.11.05. 20:40) A Tisza-tó téli vízszintje 2014.

Bejegyzések

Csuka a Baracskaiból

2009.08.23. 18:23 hzizi

Meleg volt. Meleg, ahogy annak lennie kell augusztusban. Péntek este a Korlátosban volt egy hosszúra nyult buli, így a szombat estét könnyedebbre vettük, így kint is aludtam a víkendházban, és vasárnap hajnalra horgászatot terveztem.

Akkoriban már sokat pergettem,  süllőre egyrészes fahallal, csukára főleg körforgó villantóval. A Baracskai öbölben nyáron élő csalihallal lehetett fogni a csukákat. Nagyok nem jöttek, de a kétkilós egyen-csukkokból meg lehetett fogni a kvótát egy délelőtt alatt.

Még alig pirkadt amikor felkeltem. A nyilt Dunára igyekvő horgászok már jó fél órája kimotoroztak. A csónakok közt spiccbottal gyorsan összefogtam pár bodorkát, bepakoltam a csónakba aztán irány a Baracskai belső része. 

A fenekező csukázást valahogy nem kedvelem, az úszózós módszer sokkal érdekesebb. A látvány amikor minden előzmény nélkül eltűnik az úszó... és persze hozzá a hanghatás:   cuupppp....

 Akkoriban a legkedvesebb módszerem az 'úsztatós-bevontatós' úszós csukázás volt: messzire elhajítottam a cájgot, aztán lassan bevontattam, így jókora területet átfésültem.

Ezekben a nyári meleg napokban a csukák nem mindig a talaj közelében raboltak, inkább félvizen és sokszor az öböl közepén lehetett őket megcsípni. A kora reggeli órákban most nem rohamoztak a halak, otthagyásos kapások voltak meg egy retúr. Már a misére is beharangoztak Batinán amikor egy klasszikus  cuppantós kapást vettem észre.

A kapás pillanatában az uszó vagy tíz  méterre lehetett tőlem, és a zsinór mozgásából ítélve még távolodott. A másik botot gyorsan kivettem és megpróbáltam utánna evezni. Mivel a hal egyenletes tempóban vitte a zsinórt, nem sokat teketóriáztam: kivártam míg kifeszíti a madzagot aztán bevágtam. A bevágás ült, éreztem jó hal. Védekezett rendesen, de az erős szerelésben bízva keményen bántam vele. Fater dunai nagypontyokra méretezett  merítőszákját közben előkészítettem. A halat sikerült egész a csónak farához húzni, feljött és nekem hátat fordítva megállt egy pillanatra. Biztos csak pár pillanat lehetett, de én még most is látom a piros  uszonyokat lebegni. Óriási halnak tűnt. És csak lebegett... Én eszméltem előbb, az irdatlan nagy merítőt alátoltam, és a csónak fartükrét támasztékul használva lefelé nyomtam a merítő nyélvégét ezzel a mozdulattal bemerítve a meglepett halat. A csuka még félig vízben volt, de már a merítő fogságában. Iszonyatos fröcskölést rendezett, teljesen beborított vízzel. 

 A csónakba emelve tovább folytatta a harcot, ugrált csapkolódott, de már nem volt esélye. Boldog voltam, megfogtam életem első 'nagycsukáját'. Összepakoltam, nem is folytattam tovább a horgászást. 

A vasárnap ünnepnap.

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://halesmas.blog.hu/api/trackback/id/tr621321595

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.