HTML

Halas és halatlan történetek

Régi és friss halas-halatlan, hálás-hálátlan, igaz és 'becsszóra igaz', megtörtént és 'akár meg is történhetett volna'

Friss topikok

  • hzizi: Sajnos tényleg kevés időt tudok vízparton tölteni, de engedélyem van, sőt egyi... (2017.09.04. 11:17) Újra Tisza-tó
  • Novi1: szia zizi :) frissíteni kellene ezt a blogot ;) valahogy hiányzik az új törté... (2016.09.08. 11:41) Csíptetett ponty
  • Paduc: Örülök, hogy megindult a blogban az állóvíz. Nagyon profi a külmotoron láthat... (2015.01.01. 18:39) Karácsony előtti dunai peca
  • aamen: hejj arról milyen szép posztot írhatnál, hogy két nappal később visszamenve, u... (2014.12.16. 20:32) Tisza-tavi csukázás
  • Paduc: Welcome on board :) (2014.11.05. 20:40) A Tisza-tó téli vízszintje 2014.

Bejegyzések

Ezüstkárász

2009.08.13. 05:17 hzizi

 

 Nem ismerek olyan horgászt akinek az EK lenne a kedvenc hala.

A horgászok nem igazán kedvelik. Nem nő igazán nagyra, ezért kicsi a sporthorgász-értéke, és húsa sem értékes. Ellenben kiszorítja élőhelyükről az őshonos aranykárászt és compót, és a horgászok által kedvelt pontyot.   

 

 

Az ezüstkárász nem őshonos faj Európában. Őshazája Kelet-Ázsia valamint Szibéria.    A 17. századtól  a faj fokozatosan nyugat felé terjeszkedett. 1931-ben felbukkant a Balti-tenger menti államokban , 1948-ban pedig már elérte Dánia, Németország és Finnország folyóvizeit is. Az 1950-es évektől kezdve már semmi nem tudott gátat szabni a megállíthatatlanul Európa felé terjeszkedő halfaj térhódításának. Mára Európában már csak Írország, Skócia, a Skandináv-félsziget északi és keleti része, valamint Észak-Franciaország  tekinthető ezüstkárásztól mentes területnek.

1954-ben került be hazánkba Bulgáriából tógazdasági tenyésztés céljából. Rövid időn belül megjelent a vad vizekben is. Azóta feltartózhatatlan.

Köztudott, hogy az ezüstkárász rendkívül jól tűri a szélsőséges  körülményeket, ezáltal képes túlélni olyan viszonyokat is, amelyek más halfajok számára a biztos pusztulást okoznák.

  

Gyors földrajzi terjedésének másik oka a spontán ginogenezis, mint különleges ivartalan szaporodási forma. Az ívásra érett ikrások (nőstények) más halfajokkal, például közönséges ponttyal, bodorkával ívnak össze, és kakukk módjára csempészik ikráikat azok ikrái közé. A lerakott ikrákat más pontyfélék hím ivarsejtjei serkentik barázdálódásra, anélkül hogy ezek kromoszómái részt vennének a folyamatban. A kikelő utódok így nem hibridek, hanem tiszta ezüstkárászok. Ivaréretten mind nőstények lesznek, genetikai szempontból tökéletes másolatai az anyjuknak.   

 

   

Ez a szaporodási mód rendkívül előnyös egy terjeszkedő fajnak, mert nem kell mindkét nemű egyednek bekerülnie egy meghódítandó területre, elég egyetlen nőstény példány is. Viszont egy idő után a túlnépesedett állomány kezdi felélni lehetőségeit; ellenségei, parazitái és kórokozói is elszaporodnak, az egyedszám rohamosan csökken, és a fajt a kipusztulás fenyegeti, hacsak nem tud átváltani az ivaros szaporodásra. A legújabb vizsgálatok azt mutatják, hogy az ezüstkárász a ginogenezis mellett a kétszülős szaporodásra is át tud állni, sőt szakemberek szerint az ezüstkárász képes nemet váltani.

 

Szólj hozzá!

Címkék: ek ezüstkárász

A bejegyzés trackback címe:

http://halesmas.blog.hu/api/trackback/id/tr901300132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.