HTML

Halas és halatlan történetek

Régi és friss halas-halatlan, hálás-hálátlan, igaz és 'becsszóra igaz', megtörtént és 'akár meg is történhetett volna'

Friss topikok

  • hzizi: Sajnos tényleg kevés időt tudok vízparton tölteni, de engedélyem van, sőt egyi... (2017.09.04. 11:17) Újra Tisza-tó
  • Novi1: szia zizi :) frissíteni kellene ezt a blogot ;) valahogy hiányzik az új törté... (2016.09.08. 11:41) Csíptetett ponty
  • Paduc: Örülök, hogy megindult a blogban az állóvíz. Nagyon profi a külmotoron láthat... (2015.01.01. 18:39) Karácsony előtti dunai peca
  • aamen: hejj arról milyen szép posztot írhatnál, hogy két nappal később visszamenve, u... (2014.12.16. 20:32) Tisza-tavi csukázás
  • Paduc: Welcome on board :) (2014.11.05. 20:40) A Tisza-tó téli vízszintje 2014.

Bejegyzések

Vöröshagyma

2009.08.07. 07:02 hzizi

 

  

Minden pörkölt alapja. A halászlé elképzelhetetlen nélküle. Akárhogy is nézzük: a magyar konyhának egyik nélkülözhetelen alapanyaga a vöröshagyma. Egyes gasztro-bloggerek szerint amelyik recept nem úgy kezdődik, hogy: végy három fej vöröshagymát..., azzal a recepttel nem is kell foglalkozni.

 

 

Mindezek ellenére családunkban kering egy 'urbánus legenda' a hagyma nélküli halászléről.  Egyes verziók szerint illusztris vendégeket vártunk vacsorára, fater nagy gonddal készülődött a halléfőzéshez. Anyám szokása szerint a 'mester' kezére dolgozott: elmosta a bográcsot, kikészítette a fűszereket (só, paprika), fél paradicsomot, hüvelyes paprikát, kanalat.

 A vöröshagymát is felaprította, és kis edénykében a bográcsozó mellé tette. Természetesen a hagymát egy kistányérral letakarta, elővigyázatosan:  'hogy a legyek meg ne másszák'. (Édesanyám több fóbiája közül a légy-fóbia biztosan tartja második helyét). Tehát a hagyma letakarva volt - és úgy is maradt. Vendégek megjöttek, apám időzavarba került, gyorsan vizet öntött a bográcsban lévő halra és feltette a tűzre. 

Főzés közben a szokásos pálinkázgatás, kóstolgatás, - senkinek nem volt hiányérzete. A vacsora is vidáman telt, mindenkinek ízlett a hal, a vendégek is dícsérték. Szóval jól sikerült este volt, anyám másnap reggel romeltakarítás közepette fedezte fel, hogy az üresnek hitt hagymás tálkában ott lapul az előző este szépen összevágott hagyma.

-Pistiiiiiiiiiii, hát micsináltál, nem tetted bele a hagymáááát a halba?!? Jesszusom.....

Kiderült: hagyma nélkül is lehet jó halászlevet főzni. Mondjuk a tézis helyességét azóta sem teszteltük.

Emberemlékezet óta használják, sütéshez, főzéshez. A középkori mohamedánok a sátáni növénynek tartották, az ókori Egyiptomban viszont szent növényként tisztelték. Rossznyelvek szerint olyan büdös, hogy már a szagával is megöli a bacilusokat ami persze túlzás, de gyógyító hatását népgyógyászati és orostudományi adatok egyaránt igazolják.Van vörös, lila, fok, póré, metélő és medve…

 A magyarok csak pár száz éve ismerik a hagymát, hazánkba a XV. században, Beatrix királyné jóvoltából érkezett a vöröshagyma, és a történetírók szerint rögtön Mátyás király kedvence lett. A királyi csemege divattá vált, és ma már a magyar konyha elképzelhetetlen a hagyma nélkül. Használata a 17-18. század táján terjedt el, a híres makói vöröshagymát pedig a 18. századra már szinte egész Európa ismerte.

 Egy kicsit a 'mi' makói vöröshagymánkról: a népi nemesítés magas iskolájának eredményeként született meg a  makói vöröshagyma fajta. A világ hagymatermesztésének túlnyomó többségében a magot vetik(vetették) el. Makón mint száraz éghajlatú területen, szükségmegoldásként született meg a dughagymás eljárás. Ez ugyan ellenkezik a hagyma faji természetével, hiszen a növény már a második évben magot akar hozni, de a hagyományos makói vöröshagyma az itteni természeti adottságok közepette egy nyáron nem képes kellő nagyságúra növekedni, ezért a  tenyészidőt egy évvel meg kellett toldani. Egyes termőtájakon, mint  Spanyol és Olaszország legfeljebb olyan tenyészidő-hosszabbítást alkalmaztak, hogy a hagymamagot kora tavasszal melegágyakba vetették, és onnan palántázták állandó helyére. Szárazabb éghajlatú területen, így a Balkánon is a dughagymás eljárás honosodott meg. 

Minden makói hagymakertész egyben hagymanemesítő is volt. Gondosan megválogatta hagymáját; ezt sohasem bízta másra. Nemcsak az eltarthatóságot tartotta szem előtt, de azt is, hogy ne legyen kopasz; a héjazata legyen erős és több rétegű, bronzvörös színű. Nézték a hagyma alakját, a nyak jól záródását is. A makói vöröshagyma kisparaszti termékként alakult ki, de minden termelő saját ízlésének megfelelően válogatta ki.

 

A modern gyógyászatban a vöröshagymát (Allium cepa) és hatóanyagainak kivonatait többek között az érelmeszesedés megelőzésére, a szívroham rizikóinak csökkentésére használják. Kísérletek szerint nyersen fogyasztva kedvezően hat a koleszterinszintre, mert megnöveli  a HDL-nek a mennyiségét, ami eltávolítja a szövetek és az erek faláról a koleszterint. Emellett gátolja a vérlemezkék összecsapódását és a vérrögképződést.

 

 

Baktériumellenes hatását már Pasteur leírta, és ezt a mai kutatások is megerősítették.

Az ellenálló képességet is növeli, érdemes a légutak fertőzéses megbetegedésekor, de a szervezetben fellépő bármilyen gyulladás esetén is a szokásosnál több hagymát fogyasztanunk.

Szólj hozzá!

Címkék: halászlé vöröshagyma hagyma

A bejegyzés trackback címe:

http://halesmas.blog.hu/api/trackback/id/tr61292387

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.