HTML

Halas és halatlan történetek

Régi és friss halas-halatlan, hálás-hálátlan, igaz és 'becsszóra igaz', megtörtént és 'akár meg is történhetett volna'

Friss topikok

  • hzizi: Sajnos tényleg kevés időt tudok vízparton tölteni, de engedélyem van, sőt egyi... (2017.09.04. 11:17) Újra Tisza-tó
  • Novi1: szia zizi :) frissíteni kellene ezt a blogot ;) valahogy hiányzik az új törté... (2016.09.08. 11:41) Csíptetett ponty
  • Paduc: Örülök, hogy megindult a blogban az állóvíz. Nagyon profi a külmotoron láthat... (2015.01.01. 18:39) Karácsony előtti dunai peca
  • aamen: hejj arról milyen szép posztot írhatnál, hogy két nappal később visszamenve, u... (2014.12.16. 20:32) Tisza-tavi csukázás
  • Paduc: Welcome on board :) (2014.11.05. 20:40) A Tisza-tó téli vízszintje 2014.

Bejegyzések

Erdély - Torda - Sóbánya

2009.06.30. 07:46 hzizi

  

A második napon úticélul Tordát szemeltük ki, először a sóbányát néztük meg.

A fényképező gépem a bányában feladta.  A Tordai hasadékot már újdonsült barátainkkal jártuk körbe (Gyöngyusz, Zsolti, Balázs és Bálint) az ott készült képeket tőlük kaptam...

 

A Tordai sókészlet mintegy 13,6-13,4 millió éves nagysága 38.750 millió tonnára becsülhető.. A só a régi Pannon tengerek fenekén rakódott le, medence utólagos tektónikus mozgása miatt a gyűrődések tengelye mentén tömbösült. A sóréteg 45 négyzetkilométeren terül el, vastagságának átlagértéke 250 méter de gyakran meghaladja az 1200 méter vastagságot. A tordai só monominerális képződmény, 99 százalékban halit (NaCl) alkotja.

 

Tordán a só felszíni kitermelése már a rómaiak idején megkezdődött, a bányászatot igazoló dokumentumok 1271-re mutatnak, amikor is hivatalosan is létrehozták a sókamarát.

A ma is létező sóbányát 1690-ben nyitották meg. A XVII. század vége és a következő század eleje fellendülést hozott az erdélyi bányászatban a Bécsi Udvar által hozott rendelkezéseknek köszönhetően, melyeknek célja a régió gazdasági megerősítése volt.

A sót legelőször -statikai okok miatt- a harang formájú nagytermekben termelték ki (József, Mária Terézia és Antal termek), majd 1850 után a trapéz alakú aknákban folytatták. Ezzel az ásási móddal nagyobb mennyiség kitermelése vált lehetővé ugyanabban a mélységben. 1853-ban elkezdték a Ferenc József galéria ásását, melynek teljes hossza 917 méter. Ezzel egy időben felújították a Mária Terézia aknát, és mellette megnyitották a Gizella és Rudolf aknákat is. Egy-egy ilyen akna méreteire jellemző, hogy több százezer tonna sót biztosított, több évtizeden keresztül.

A sót szakképzett bányászok termelték ki, napi 12 órát dolgoztak, de folyamatosan csak egy évet lehettek bányászok. A függőleges kiemelés  lovak által húzott csigaszerekezettel történt. Az aknákban faggyúviaszos gyertyákkal,  és fáklyákkal világítottak. A só kitermeléséhez  nem használtak robbanóanyagot, csak kizárólag emberi erőt.



A bánya 1840-ben kritikus gazdasági helyzetbe került, mivel a marosújvári sóbánya egyre nagyobbá vált, de az 1850-es években a trapéz alakú tárnák megnyitásával a kitermelés újabb lendületet kapott.



A sóbányában 1932-ben állt le a munka, a sok emberi munka miatt gazdaságtalanná vált a kitermelés. Ma már csak a túristák  és gyögyulni vágyók számára látogatható. 

A XIX. században a sóbányászás technikája sokat nem változott: kb. 3 kg súlyú hegyes csákány segítségével a sótömböket téglatest alakúra vágták, amelyeket egy súlyosabb tompa csákánnyal választottak el az anya-rétegtől. 1870 után csákány helyett körfűrészt próbáltak alkalmazni, de az eredmények ezzel sem voltak kielégítőek. A század végére a tordai kifejtő technikai felszereltsége elavult: a be- és kimenetel az aknákból falépcsőkön és köteleken történt.

 



A bánya összes termének kivételes akusztikája van, a harang formájú aknákba (a Mária Terézia látogatható) érdemes lekiabálni.  Kipróbáltuk: 16 viszhang válaszolt. A benti hőmérséklet állandóan 10-12 fok között van, ezért tanácsos meleg ruhát vinni magunkkal.
A látogatás gyalogosan történik, - zárt lábbeli ajánlott - (mi szerencsések voltunk: idegenvezetést is kaptunk) így a termeket légszennyezés ma már nem éri. A megtekinthető bánya bejárása egy jó óra alatt sikerült.

  

Az év folyamán a sóbánya hőmérséklete 10-12 oC, a relatív nedvesség 75-80%, a légáramlatok sebessége legfeljebb 0,2 m/s (a Rudolf bányában ez az érték 0,02 m/s körül ingadozik).

A sóbánya levegőjének magas páratartalma, egyenletes hőfoka, abszolút allergén-, kórokozó mikroorganizmus- és pormentessége, valamint a kedvező koncentrációjú NaCl aeroszolok kétségtelenül gyógyító hatással van a légzőszervi megbetegedésekre. A felszín alatti mikroklíma elsősorban az asztmásoknak, allergiásoknak, légúti gyulladásos betegeknek ajánlott, de egészséges pácienseknek - sportolóknak, dohányosoknak, szmogot szívó városlakoknak- is jót tesz egy ilyen környezetben megtett séta. Jelenleg gyógykezeléseknek és kulturális rendezvényeknek (kiállítások, koncertek) a ,,Rudolf”(Szent Miklós) és Gizella bányák adnak otthont.

Szólj hozzá!

Címkék: erdély torda sóbánya

A bejegyzés trackback címe:

http://halesmas.blog.hu/api/trackback/id/tr551215013

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.