HTML

Halas és halatlan történetek

Régi és friss halas-halatlan, hálás-hálátlan, igaz és 'becsszóra igaz', megtörtént és 'akár meg is történhetett volna'

Friss topikok

  • hzizi: Sajnos tényleg kevés időt tudok vízparton tölteni, de engedélyem van, sőt egyi... (2017.09.04. 11:17) Újra Tisza-tó
  • Novi1: szia zizi :) frissíteni kellene ezt a blogot ;) valahogy hiányzik az új törté... (2016.09.08. 11:41) Csíptetett ponty
  • Paduc: Örülök, hogy megindult a blogban az állóvíz. Nagyon profi a külmotoron láthat... (2015.01.01. 18:39) Karácsony előtti dunai peca
  • aamen: hejj arról milyen szép posztot írhatnál, hogy két nappal később visszamenve, u... (2014.12.16. 20:32) Tisza-tavi csukázás
  • Paduc: Welcome on board :) (2014.11.05. 20:40) A Tisza-tó téli vízszintje 2014.

Bejegyzések

Barátom Gy.

2009.04.28. 22:15 hzizi

Barátom Gy. amúgy rendes ember lenne, csak egy baj van vele, nem kapott rá igazából a horgászat ízére. Persze oltogatom, már horgászvizsgát is tett és engedélye is van, minimalista szerkót is összeállítottunk, de magától nem jár el horgászni, legfeljebb velem. A multkori horgászversenyen is mint 'zavaró tényező' volt mellettem, vagyis végig röhögtük, heccelődtük  a versenyt.  Amúgy inni sem iszik rendesen, bár pár történet már megesett velünk.

Egyszer egy kora őszi délután épp mézespálinka készítéssel foglalatoskodtam, de mivel esti pergetést terveztem, a kóstolást nem tudtam vállalni, így hát megkértem Gy. barátomat jöjjön át és segítsen e nemes feladatban.  A fater baromi erősre hagyja a pálinkát, ezért én pici deszt-vízzel szoktam utókezelni, és most pluszban kevertem két hétdecis mézeset is. Én öntögettem, rázogattam, Gy. kóstolt. Közben lenyomtunk pár csocsó partit, Gy. kóstolt rendületlenül. Lassan alkonyodott, bepakoltunk, elindultunk a Duna partra, barátom azért elhozta magával az egyik megkezdett üveget is. A pálinka láthatóan finomra sikerült, az ártéri erdőben barátom még tartotta magát, ellenben a kövezésen már igen nehézkesen közlekedett. Ja, és közben folyamatosan beszélt. Talán a harmadik dobásnál tartottam amikor odavágott a hal. Kiszaladt a folyásba, húzott rendesen. Gy. barátom persze aktiválta magát, nehéz volt meggyőzni, hogy legjobb ha a kövön ülve marad. Halat sikeresen kivettük, és úgy döntöttünk, legjobb ha befejezzük a pecát.

A kocsiban hazafelé barátom folyamatosan világot váltott meg, aztán félúton Diósd felé egyszer csak elhalkult, lehúzta az ablakot.  Megálltunk előttük, és mint a viccben Gy.t a kapunak támasztottam, hogy becsöngethessek. Felesége nem pánikolt hanem csendben betámogatta. Azthiszem Gy. aznap a kanapén aludt.  

A síelős történeteinkben a prímet az viszi amikor első nap megérkezésünk után délután csak hárman:  Gy.,  a fiam és én csatoltunk fel. A felvonó tetején megbeszéltük, hogy találkozunk az egyik 'Hütte'-ben.  Gy. lecsúszott az első büfébe és kikért két rövidet és két kis sört. Mi másik büfébe mehettünk, Gy. várt egy kicsit, majd megitta az italját. Aztán a nekem rendeltet is. Felment a felvonóval majd újra lecsúszott a hüttébe. Rendelt, várt, csak nem érkeztünk. Mi mást tehetett, ha már kifizette, megitta. Azthiszem csak három körig jutott, de velünk nem találkozott, csak az utolsó csúszásnál sikerült elkapnunk. Vigyorgott mint a vadalma, és mesélte a pincérnő az utsó körnél már nem is kérdezte mit kér, csak töltött...   

Szólj hozzá!

Címkék: duna süllő horgászat

A bejegyzés trackback címe:

http://halesmas.blog.hu/api/trackback/id/tr531091117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.